01 majdnem megnevezés

Egy ágazatról nem mondják el a teljes igazságot. Nem bontják ki az igazság minden részletét, amikor erről írnak. Ennek az ágazatnak kizárólag pozitív sajtója van.

Már amennyiben sajtónak tekintjük a közösségimédia-imádók nem elhanyagolható tömegét, akik közé nem ritkán internetes újságírók vagy annak látszó egyének vegyülnek, és az általuk uralt felületeken meglepő? véleményhasonlóság tapasztalható, különösen azon ritka alkalmakkor, amikor erről az ágazatról írnak.

Számomra nem túlságosan meglepő, hogy van két tábor (a közösségi médiások és a magát legnépszerűbbnek tartó .hu internetes hely közönsége) akik körülbelül egy véleményen vannak ennek a nemzetgazdasági szektornak a megítélését illetően.

Én nem képezem részét ennek a majdnem globális magyar kánonnak, én ugyanis csak egy egyszerű és munkanélküli webfejlesztő vagyok, a többségitől határozottan eltérő véleménnyel. A fentiekkel össze sem vethető módon kicsi eléréssel. Tehát nem vagyunk egy kategória.

Nekem soha nem volt célom a nyáj követése. Úgy általában nem érdekel a nyáj véleménye semmiről sem, de az igazság ki-nem-bontását, a félinformációkat, a szándékos félrevezetést nem szeretem. Ahogy azt sem, ha pr-marketing célokból, vagy rosszul felfogott nemzetgazdasági érdekből pozitív színben tüntetünk fel olyan dolgokat, amelyek a valóságban sok embert megnyomorítanak, nyomort okoznak, azaz megvetendő dolgokat és cégeket festünk át rózsaszínre.

Hogy mi ez a nemzetgazdasági ágazat, aminek kapcsán, szerintem, nincsen kibontva az igazság minden részlete, az most hadd maradjon megnevezetlenül. Egyébként nincs is konkrét neve az ágazatnak, de a nagy könyvben a szolgáltatások főcsoport alatt szerepel.

Ha azt mondanám, hogy Sültkrumpli Sütők Cikkelye, vagy Budapesti Sültkrumpli Centrum, akkor azt mondhatnám, a kezdőbetűk stimmelnek. Mivel az igazsághoz tartozó negatívumokból hiány van az interneten, vagy teljesen hiányzik, a kirúgásokról való tájékoztatás tulajdonképpen közszolgálatnak számít.

02 ami a ti hibátok

Erről a, szektornak aligha nevezhető, szánalmas giccskirakatról mintha csak a pozitívumok jutnának el az erre kíváncsiakhoz. Nagyítóval kell keresni a SültkrumpliSütőCenterek-ről szóló híreket vagy éppen álhíreket.

A menetrend általában a következő: munkahelyteremtést színlelnek, idejönnek, beköltöznek, repkednek a csilliárdok. Aktuális pártos megmondóemberek tolonganak a mikrofonok elött, bejelentenek, újabb munkahelyeket teremtettek, puffognak a frázisok, mindig ugyanazok.

Eltelik 1-2 év. Az adott cégnél bejelentik az első átszervezést (ők így hívják a csoportos leépítést), de úgy, hogy még az érintettek se tudjanak róla.

A kirúgásról szóló tájékoztatásban megfenyegetik azokat, akiket 30 napon belül kirúgni terveznek, hogy a médiának vagy még inkább, a közösségi médiának való szivárogtatás következményeket fog maga után vonni. Nem tudom, hogy az ilyen fenyegetés, egy munkáltatói felmondásban, rendben van e, tűri e a nyomdafestéket, és nem szakad e ketté az a rohadt papír, amire ezt a moslék szöveget rányomtatják? De azt tudom, hogy az én világomban, ami nem egy következmények nélküli világ, szarházinak számít az, aki kirúg, tönkretesz, munkanélkülivé tesz, és még meg is fenyeget, hogy senkinek nem szólhatsz. Még a munkanélküli központba is félve mész be, hogy nekik elmondhatod e?

A munkahelyteremtésről szóló ujjongó cikkeknek se szeri se száma, persze az egyik ujjongó cukicikkben sem szerepel, hogy amúgy alacsony hozzáadott értékű, középfokú angol nyelvtudást igénylő irodai kalickamunkát szerveznek ide ki, ideiglenes jelleggel, kizárólag a bérköltség soron való spórolás céljából.

Amint lejárnak az aktuális munkahelyteremtési támogatások, kicuccolnak minden kukacpozíciót, Indiába például. Néhány hr-est megtartanak mutatóba, nyilván azért, hogy legyen valaki, aki figyeli a volt alkalmazottakat közösségi médián, hogy köpnek e.

A hírek valamiért elmaradnak akkor, amikor ugyanezek a cégek emberek százait építik le, rúgják ki, teszik munkanélkülivé, nyomorítják meg és szegényítik el. A főáramú média kussol, nincsenek közösségi média osztások, teljes rádiócsend áll be, be sem számolnak róla, nem is hallottak róla. Ez álszentség.

Akkor ne tessék beszámolni a munkahelyteremtésről sem, lévén hogy ilyen nem is történik. Ideiglenes támogatás-zsákmányolás van, 1-2 évre itt lévő pozíciók talán vannak, talán nincsenek, de munkahelyteremtésről nem beszélhetünk.

Mindezek a történések nem függetlenek attól, hogy az ide hozott állítólagos munkahelyek kibaszott alacsony hozzáadott értékű, lebutított feladatok csupán, kb egy 9 éves gyerek szellemi szintjén kell lenni, hogy túlképzettnek számíts ezekhez a munkákhoz. Excelben kell cellákat színezgetni, és a ctrl c valamint ctrl v kombinációkat gyakorolni. Ez jelenik meg a hírekben úgy, hogy magas hozzáadott érték.

Miért gondoljuk, hogy a UK-ből, Írországból, vagy éppen Németországból olyan munkahelyeket engednek el, pattintanak ki ide Közép-Európába, ami tényleges hozzáadott értéket képvisel? Ami nélkülözhetetlen az adott cégnek?

Ne higyj a meséknek, hazudoznak éjjel, hazudoznak nappal. Ide csak olyan munkakörök jönnek, amiket 1-2 év múlva lepasszolnak majd Indiába vagy máshová.

Ha létrehozunk ilyen centereket, ami az idegen nyelvet nagyobb arányban beszélő fiatalabb generációknak szól, az akár még jó is lehetne, de jó magyaros módon sikerült megtalálni ennek a legszarabb, legehetetlenebb receptjét.

Magyarország nem a termelési láncok fontos szereplője lett, hanem a haldokló irodai munkák utolsó előtti állomásává vált. Az a sutyerák nyugati meló, amit vagy az AI vagy a még olcsóbb ázsiai országok fognak felszippantani, az elötte itt időzik 1-2 évet.

Magyarország kurvára átveri saját magát és hatalmas, elvileg jól képzett munkavállalói tömeget mérgez meg több éves munkanélküliséggel, kilátástalansággal. Éppen ez történik.

03 csak tovább növeli az egyenlőtlenséget

Ezek a munkahelyek tele vannak alkalmatlan főnökökkel, még alkalmatlanabb menedzserekkel. Ki tudja, kinek a nyomására, de a cégek közül sokan úgy döntöttek, hogy az állományuk kb fele úgynevezett vezetői pozíció. Tehát a beosztottak:főnökök aránya 1:1. Tehát az állományuk fele beosztott. A másik fele meg menedzseli a beosztottat. Mind az egyet.

Az ide jövő cégek hr gyakorlata, a kivételezés, az elkényeztetett agyatlan felsőközép-beliek imádata, a panelprolik gyűlölete és megvetése, az egész viselkedés, amit előadnak, a gyakorlatban a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségek kiélezéséhez vezet. Ezt úgy kell érteni, hogy aki az ilyen munkahelyre úgy került be, hogy gazdagabb családból származik, ahol anyuci-apuci 2 új építésűt vesz a csemetének már egyetemista korában, az valamiért mindig felfelé bukik ezeken a helyeken, és az átszervezések-kirúgások sohasem érintik őt. Erre mondom, hogy kivételeznek velük.

Aki viszont panelproletár, mint én, aki sutyerák környékről jön, aki az előző kormány által lezüllesztett lehetőségei okán, szegényebb, esetleg korábbi munkanélküli, egy ilyen Sültkrumplisütő cégnél azt fogja megélni, hogy a felsőközép-beli z-generációsok kiutálják, ellehetetlenítik, szabotálják.

A befogadást hirdetik, és a kirekesztést gyakorolják.

Ez a szektor a hazugságra és a képmutatásra épül. Az álszentségre. A kifelé élésre. Innen nézve, nem is olyan meglepő, hogy pont a főáram és a közösségi médiások imádják őket a legjobban.

A cikk lezárásaként szeretném elmondani, hogy a forgatás során egyetlen sültkrumpli sem sérült meg, és természetesen a sültkrumplikat a társadalom teljes jogú, megbecsült tagjainak tekintjük.